Senkit nem érdekel az igazság!
Az emberek el vannak foglalva a saját gondjaikkal, és kisebb nagyobb problémájuk is van annál, mintsem hogy érdekelje őket, mi is a valódi igazság.
Ha valami, amit hallanak kényelmetlen a számukra, akkor inkább tudomást sem vesznek róla. Talán együtt érzően bólogatnak, de igazából örülnek, ha megszabadulnak tőled, mert hallani sem akarják, mi történt veled.
Ha valami rossz dolog történt veled, akkor azért nem akarnak róla tudomást szerezni, mert rájönnek, milyen esendőek, és törékenyek ők is, ezzel rámutatsz, hogy ez velük is bármikor megtörténhet.
Ha valami jó dolog történt veled, akkor meg megijeszted őket azzal, hogy ők is bármikor képesek lennének a saját kezükbe venni az életük irányítását. Ezzel az erős tükörrel, amit tartasz az önsajnálat mocsarában fürdőző embereknek, csak azt éred el, hogy gúnyolódás tárgyává válsz, mert nem fogják érteni, hogyan voltál Te képes a „lehetetlenre”.
Nem szeretek általánosítani, de sajnos sok irigy ember van, aki nem hajlandó 100% felelősséget vállalni az életéért, szeret ujjal mutogatni másikra és mást hibáztatni az Őt ért szerencsétlenségekért. Ők azok, akiknek tudod, valamiért semmi nem jön össze…
Az igazság….
Kényes téma vagy kérdés. Mindenki a saját szemszögéből látja az eseményeket, a szituációkat. Ugyanaz a történés valakinek a szemszögéből pozitív, de lehet más szemszögéből negatív. Mindig attól függ, honnan nézzük. Például, ha csak egy lyukas cipőd van szomorú vagy, mert nincs szép új cipőd, de ha valakinek nincs lába biztosan örülne még a rossz cipőnek is csak lenne mire felhúzni azt a cipőt.
Minden csak nézőpont kérdése. Mindennap hozhatsz arról egy döntést, milyen szemszögből tekintesz a Téged ért eseményekre. Mindennap meghatározhatod a dolgokhoz való hozzáállásodat!
Ki is az igaz barát? Honnan fogod tudni, kire számíthatsz? Ki az, aki tűzön, vízen kiáll melletted? Miért nem mernek melléd állni a „barátaid”? Miért nem mernek hozni egy döntést arról, hogy elhiszik a te igazadat, és vállvetve kitartanak mellett bármi történjen is? Miért nem merik felvállalni önmagukat? Miért kétszínűek, miért nem merik megmutatni a külvilágnak az igazi arcukat? Miért vannak „napraforgó” emberek, akik mindenkinek azt mondják, amit a másik hallani akar?
Az úton, amelyet járunk, egyedül megyünk. Lehet olyan szerencsénk, hogy rátalálunk néhány igaz barátra, de ők nagyon ritka kincsek. Igen, lehetnek barátaink, lehet elég sok. De IGAZ BARÁT, aki kimer állni mellettünk, bárhol, bármikor, bármilyen szituációban a MI igazunkért, olyan csak nagyon kevés fog akadni. Ha Te azon szerencsések közé tartozol, hogy sok igaz barátod van, akkor nagyon becsüld meg őket!
Ha olyan családod van, aki szintén melletted áll, akkor duplán szerencsésnek érezheted magad. A mai világban szerintem az egyik legnagyobb érték a világon a család. Nagy kincs, ha harmónia, békesség és egyetértés van a család különböző korú és nemű tagjai között. Ha már ez az egy meg van, az is egy csoda!
Az igazság senkit sem érdekel! Mindenkinek meg van a saját igazsága, és azt fogadja el igaznak. Mindegy, milyen szörnyű dolgokon mentél keresztül, az a TE „csatád”. Egyedül Neked van dolgod azzal a dologgal. Vagyis hát leckével. Mert az is csak egy lecke, amely tanítani jött Téged. Neked egy dolgod van vele, hogy levond a megfelelő következtetéseket és emelt fővel tovább lépj!
Viszont ezekben a helyzetekben megmutatkozik, hogy ki az igaz barát, ki az, aki melletted áll a legnehezebb napokon is, ki az, akire a legkellemetlenebb helyen is számíthatsz.
Ez is csak egy újabb tanulság az életben.
A leckék pedig jönnek és mennek, és jönnek és mennek, és jönnek és mennek… addig, amíg virág nem nyílik a fejed felett. Addig örülj, amíg küldik a megtanulandó leckéket, mert ha már nem, akkor nagy bajban vagy…
Ne várd, hogy megértsék a Te igazadat, mert nagyon kevés embert fogsz találni, aki hasonlókon ment keresztül, mint Te! Senki nem volt egy másodpercig sem a bőrödben, akkor miért várod el, hogy megértsenek?
Beszélhetnénk még arról is, vajon az igazságszolgáltatást érdekli-e a Te igazad? De ebbe most nem mennék bele….
Bárki, aki „jó tanácsot” ad Neked, az csak saját magából tud kiindulni, vagyis a „jó tanácsot” saját magának adja NEM NEKED!!!
Bárki, bármikor, bárhol „osztja neked az észt” (még ha én is vagyok az) arra ne hallgass! Gondolkodj el rajta, fontold meg, de NE VEDD feltétlen IGAZNAK, RÁD VONATKOZÓAN!
Bízz magadban! Bízz a megérzéseidben! Bízz a saját igazadban!
Ne hidd el, hogy Te vagy a „hülye”. Ne hidd el, hogy túlreagálod a dolgokat! Ne hidd el, hogy nem vagy képes egyedül is megoldani!
De ne várd el senkitől sem, hogy megértsen Téged!
A Te igazságodat csak és kizárólag Te fogod megérteni! A bajban meg fog mutatkozni ki is az igaz barát, és melletted áll-e a családod.
Bocsáss meg nekik, és magadnak is, ha tévedtél velük kapcsolatban. De nem miattuk, hanem magad miatt, mert senki nem érdemli meg, hogy miatta haraggal tápláld a lelked!
Soha, de soha NE KÉTELKEDJ ÖNMAGADBAN!
A Te igazadat úgyis csak Te érted…
Tánczos Lívia
gondolkodásmód tanácsadó
